Történelmi és kultúrális nevezetességek

Viharos történelmének ellenére, Kaproncának sikerült megóvnia kultúrtörténelmi műemlékeit. A város és nevezetességei mind több turistát és látogatót vonzanak. Valójában a város központja egy egységes műemléki egészet képez.

Az egykori katonai erődítmény területén lévő értékes építészeti műemlékek főleg az Ester-utcában és a dr. L. Brozović-téren láthatóak. Itt van a Szent Miklós plébániatemplom, mely valószínűleg a középkori ferences templom alapjaira épült. Mai formáját 1657 előtt kapta, de 1892-ben alaposan felújították. Bútorzata újabb eredetű. Homlokzatán három híres kaproncai személyiség emléktáblája látható. A 18. század közepén a templom mellett plébánia épült (mai formája főleg 1779-ből származik). Park felöli falába 1608-ból származó ritka reneszánsz sírkő került beépítésre.

Kaproncán a ferences kolostor és a Páduai Szent Antal templom a ferences rendiek igazán hosszú múltját bizonyítja (már 1290 körül e vidékre érkeztek!). A barokk kolostort, mely egykor a vár földsáncának támaszkodott, a ferencesek 1675 és 1685 között emelték. A Szent Antal templomban különösen értékes a barokk berendezés, és a későbbiek folyamán hozzáépített Salvatore-kápolna. Az egykori katonai erődítmény területén még igazán értékesek a barokk szakrális pilonok, melyek a dr. L. Brozović-tér parkjában kerültek elhelyezésre.

A világi létesítmények közül különös figyelmet érdemel a régi városháza (a későbbiek folyamán bírósági épület, majd pedig Kapronca Városi Múzeuma). Az emeletes barokk épületet az 1736-os pusztító tűz után építették. A mai múzeumban több értékes gyűjteményt őriznek, melyek közül a régészeti és a néprajzi a legjelentősebb. A múzeum és a ferences-kolostor között foglal helyet egy romos állapotban lévő barokk polgári ház különösen kialakított homlokzatával. Az utcán vele szemben a Malančec-ház, melyet Carnelutti építész épített a 19. és 20. század fordulóján. Benne most a városi múzeumhoz tartozó vonzó és választékos bútor és egyéb használati tárgyak gyűjteménye foglal helyet.

Az Ester-utca keleti oldalán, a Szt. Miklós-templomhoz közel, néhány értékes barokk és historizáló épület látható. Ide tartozik az 1765 után épült barokk városi palota, a Sulimanović-ház, ahol a múzeum is létrejött és a bejárat felett Kapronca Város címere látható. A többi ház a későbbiek folyamán, főleg historizáló és szecessziós stílusban a 19. és 20. század fordulóján épült. Kitűnik a régi gyógyszertár „Fekete Sashoz” címzett épülete, továbbá a szecessziós Jelić-ház. A historizáló korszakból ered a Frangepán-utcában lévő érdekes tűzoltóotthon (pszeudomaur-gótikus stílusban)!

A látogatóknak mindenesetre leglátványosabb a régi alváros központja – ma a Zrínyi-, Jellasics- és a Flórián-tér. Itt most egyemeletes épületek sorakoznak – a barokktól a szecessziós stílusúkig. Érdemes megemlíteni az új városháza épületét, mely a Zrínyi-téren dominál. Alapkövét Jellasics József horvát bán 1856-ban fektette le, 1892-ig itt foglalt helyet a népiskola, majd pedig városháza lett. A városháza előtt közismert a kerékpár-emlékmű. A megóvott barokk épületek közül kitűnik a Zrínyi- és a Jellasics-tér sarkán lévő egyemeletes ház, majd pedig két épület – az egyik söröző (nyitott árkádokkal a földszinten és ismert kaproncai művészek által berendezett enteriőrrel), a másik a Parva-villa. A historizáló épületek közül (főleg Carnelutti építész műhelyéből) említésre méltóa a Kaproncai Takarékpénztár palotája (most Városi Galéria), valamint a Fran Galović Könyvtár és Olvasóterem épülete. A Jellasics-téren ugyancsak néhány értékes historizáló épület látható, közülük a kaproncai főiskolák épülete tűnik ki, és az egykori „Križ” szálloda. A Flórián-téren is áll néhány emeletes és földszintes ház, főleg a 19. és 20. század fordulóján épültek historizáló stílusban.

Párhuzamosan a Zrínyi-térrel, a Svilarska-utcában foglal helyet a zsinagóga épülete. Ezt az imaházat 1875-ben építette a nagylétszámú kaproncai zsidó közösség, 1937-ben pedig Slavko Lövy ismert kaproncai építész újította fel. A főtér mellett az egykori várárkok és sáncok területén terül el a nevezetes Kaproncai Városi Park. Telepítése már 1856-ban megkezdődött, de kialakítása a 19. század végén főleg Dragutin Ruhlnak, a város kertészének köszönhető. Az 1896-ban emelt fa pavilont Antun Rogina asztalos készítette. A parkban foglal helyet Josip Fluksi „Ébredés” című ismert szobra is. A kaproncai városi park egyike a szebbeknek Horvátország északi részén. 

A régebbi épületek közül a Nemčić-utcában érdemes megtekinteni egy barokk polgári házat (1772 előtt épült), a kaproncai megyei épületet (Carnelutti tervezte a 19. század végén), egy historizáló földszintes épületet (szecessziós kovácsoltvas kerítése a városban a legszebb), valamint egy biedermeier stílusú földszintes házat (melyben Antun Nemčić Gostovinski irodalmár élt). A kereskedők historizáló földszintes épületei közül az Ifjúság-téren (ahol valamikor jószág vásárt tartottak) kitűnik a Kaproncai Gimnázium régi épülete (1908-ban épült) és a hazafiak épülete (a terem 1919-ben épült). A park mellett, a Nemčić-utcában áll az ortodox Szentháromság-templom (1794-es barokk). 

A többi épület közül kitűnik a régi városi kórház (alapjában 1873 és 1875 között épült), mellette van a Szent Flórián kápolna (mely valamikor a Flórián-téren állt, ide pedig 1892-ben építették). A Starčević-utcában, a „Podravka” mellett áll a közismert Szomorú Isten Anyja kápolna (1737), az Óvárosi-utcában van a régi városi vágóhíd épülete (ma a „Podravka” Élelmezési Múzeuma). A városi temető is bővelkedik értékes műemlékekben, különösen a katolikus, és a zsidó temető. És végül a külváros nyugati részén, Močile városnegyedben áll a Boldogságos Szűz Mária-kegytemplom, mely 1700-ban épült.